Gyakori kérdések

1. Mit jelent az Értékesítési Garancia?

A Duna House Értékesítési garancia egy kényelmes, biztonságos, és díjmentes lehetőség az Ön számára. Amennyiben Ön a Duna House-al ingatlanának értékesítésére legalább 6 hónapos, kiemelt megbízást köt, és mégsem tudjuk eladni ingatlanát - Önnek viszont ez a szerződési lejárata utáni 3 hónapban legalább eladási irányáron sikerül - , a megbízási szerződés alapján Ön magas összegű kompenzációra jogosult. Így Ön cégünkkel nem kockáztat: vagy eladjuk a lakását, vagy fizetünk.

2. Mekkora összeget kaphatok, ha nem tudják eladni a lakásomat, nekem viszont sikerül vevőt találni?

A kifizetendő összeg az ingatlan eladási irányárától függ, 5 és 10 millió forint között 200.000 forint, 10 és 30 millió forint között az eladási irányár 2%-a, 30 millió forintnál drágább ingatlan esetében 600.000 forint.

3. Milyen ingatlanokra és milyen esetekben vehetem igénybe az Értékesítési Garanciát?

A szolgáltatás a Magyarország területén található, 5 millió forintos irányárnál drágább ingatlanokra terjed ki, kereskedelmi és ipari ingatlanok esetén nem vehető igénybe. A kompenzáció kifizetésének feltétele, hogy a kiemelt megbízás kezdete és vége között, az eladó által a szerződés lejárta utáni 3 hónapos időszakban szerzett vevő nem tekintette meg az adott ingatlant.

4.Módosítható-e az eladási irányár?

Igen, az eladási irányár módosítható, amennyiben az alábbi két feltétel együttesen fennáll: a, a kiemelt megbízást további 6 hónapra meghosszabbítja, b, a módosításra az eredeti kiemelt megbízás aláírását követő 6 hónapon belül kerül sor.

HA SZERETNÉM ELADNI INGATLANOMAT...

5.Mit tegyek, ha szeretném értékesíteni az ingatlanomat?

Keresse fel személyesen, vagy telefonon az Önhöz legközelebb eső Duna House irodát. Képzett értékesítőink egyike előre egyeztetett időpontban személyesen felkeresi Önt,- minden kötelezettség nélkül - részletesen ismerteti szolgáltatásainkat, valamint megtekinti az értékesítésre kínált ingatlant. Klikk ide!

Amennyiben elnyerjük bizalmát és megbíz minket az ingatlan értékesítésével, úgy pár órán belül a hálózat összes értékesítője ajánlhatja azt potenciális, minősített ügyfeleinek.

6. Milyen feltételekkel dolgozik a Duna House?

A Duna House irodák egytől-egyig egységes szisztémával működnek és kiváló kiszolgálásban részesítik ügyfeleinket. Értékesítőink minden esetben személyes jelenlétükkel biztosítják az eladás gyors és hatékony menetét, valamint hasznos tanácsokkal látják el Önt a kényelmes ügyvitel érdekében. A közvetítői díj csak sikeres közvetítés esetén fizetendő.

További információért keresse fel az Önhöz legközelebb eső Duna House irodát.Klikk ide!

7. Kizárólagosságot kér a Duna House?

Amennyiben lakásának eladásával a Duna House-t bízza meg, biztos lehet abban, hogy csak minősített, komoly szándékú vevőjelöltek fogják megtekinteni lakását. A számos előnnyel rendelkező kizárólagos megbízás megkötése esetén a Duna House kipróbált, széles körben olvasott médiumokban hirdeti meg az Ön eladó ingatlanát – teljesen díjmentesen – így biztosítva, hogy a lehető legtöbb potenciális vásárlóhoz eljusson a hirdetés.

8. Mely területeken foglalkozik a Duna House ingatlanértékesítéssel?

Hálózatunk folyamatosan bővül, így országosan egyre nagyobb területen tudjuk kiszolgálni Önt! Irodáink listájánál megtalálja működési területünket.

HA VÁSÁROLNI SZERETNÉK...

9. Milyen feltételekkel dolgozik a Duna House?

Vásárlóink számára a közvetítés ingyenes! Tapasztalt értékesítőink felmérik a keresett ingatlannal kapcsolatos pontos igényeit, figyelemmel kísérik Ön helyett a piaci kínálatot majd megtalálják az Ön számára legmegfelelőbb ingatlant. Személyesen kísérik ki az ingatlanba, valamint segítséget nyújtanak a további tárgyalásoknál és a szerződés megkötésében.

Amennyiben Ön már kapcsolatban áll a Duna House egyik értékesítőjével, úgy biztos lehet benne, hogy a hálózat teljes kínálatából válogathat, mivel irodáink közös adatbázissal dolgoznak, így értékesítőink minden ingatlanról tudomást szereznek. Ezzel megspórolhatja azt az időt, melyet egyébként a több irodával való kapcsolattartás megkívánna, mégis élvezheti a hatalmas kínálat adta előnyöket.

10. Mit tegyek, ha ingatlant szeretnék vásárolni?

Nézzen körül adatbázisunkban, ahol teljes ingatlankínálatunkat megtekintheti, és amelyben egyszerű keresőrendszerünkön keresztül könnyedén megtalálhatja az adott kategóriában szereplő aktuális ingatlanokat, melyekről fotót és alaprajzot is láthat. Vagy lépjen kapcsolatba az Önhöz legközelebb eső Duna House irodával.

11.Mit tegyek, ha az adatbázisban találtam egy érdekes ingatlant?

Keresse fel személyesen, vagy telefonon azt a Duna House irodát, mely az ingatlan részletes leírásánál szerepel, vagy vegye fel a kapcsolatot megszokott értékesítőjével.

12. Mit tegyek, ha az adatbázisban éppen nincs számomra megfelelő ingatlan?

Keresse fel személyesen vagy telefonon az Önhöz legközelebb eső Duna House irodát, ahol értékesítőink egyike részletesen kikérdezi Önt a keresett ingatlan paramétereiről. Hetente több száz új ingatlannal bővül kínálatunk, így amint Önnek megfelelő kerül adatbázisunkba, azonnal felkeresi Önt.

JOGI KÉRDÉSEK...

13. Lakásvásárlás esetén mekkora összegű illetéket kell fizetni?

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni.

14. Ingatlan más módon történő megszerzése esetén mekkora összegű illetéket kell fizetni?

Ingatlannak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra:

1. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
2. az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
3. ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja - a 21. §-ban foglaltak kivételével - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.

15. Illetékmentes-e az első lakás megvásárlása?

Az első lakás megvásárlása nem illetékmentes. Amennyiben a vevő 35. életévét be nem töltött személy és az egész megvásárolt lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot, úgy 50 százalékos, maximum 40 ezer forintos illetékkedvezményben részesülhet a vevő. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

16. Kap-e illeték kedvezményt a vevő új építésű lakóingatlan megvétele esetén?

Az illetéktörvény alapján mentes az illeték megfizetése alól a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. 15 és 30 millió forint közötti forgalmi érték esetében illetéket kell fizetni a forgalmi érték 15 millió forintot meghaladó része után. Az illeték mértéke ebben az esetben 4%. 30 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetében a teljes érték után illetéket kell fizetni a használt lakásokra irányadó szabályok szerint.

A mentességet külön kérni kell. A vagyonszerző köteles ugyanis az adóhatóságnál - a vállalkozónak a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosultságáról, valamint a felépítést követő első értékesítéséről szóló nyilatkozatával - igazolni a mentesség feltételeit legkésőbb az illetékre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

Csakúgy mint a használt lakás vásárlása esetében itt is szembeállítható a vételt megelőző, illetve azt követő 1 éven belüli lakóingatlan eladás, amennyiben az eladott lakás vételára meghaladta a 15 millió forintot.

Amennyiben az új építésű lakáshoz gépkocsibeálló és/vagy tároló is tartozik, úgy ezek esetében az illetéket (10%) mindig meg kell fizetni.

17. Építési telek vásárlása esetén biztosít-e kedvezményt a jogszabály?

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

18. Mi minősül lakásnak, illetve lakóteleknek?

Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.

19. Ingatlan értékesítése esetén mikor és mekkora mértékű jövedelemadót kell fizetnie az eladónak?

Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az adóhatósághoz - benyújtották. Öröklés esetén az örökség megnyíltának (vagyis az örökhagyó halálának) napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.

Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották, függetlenül attól, hogy esetleg a teljes vételár kifizetése már esetleg egy másik évre húzódik át.

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget (megszerzéskor fizetett vételár, illetve csere és öröklés esetében az az érték, mely alapján az illetéket kiszabták), és az ezzel összefüggő más kiadásokat 

2. az értéknövelő beruházásokat (az a ráfordítás, amely az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli

3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat (pl.: ügyvédi munkadíj, ingatlanközvetítő jutaléka /ezeket igazolni kell/)

A leírt módon kiszámított bevétel minősül jövedelemnek, mely után a jelenlegi szabályok szerint 25% jövedelemadót kell fizetni.

Amennyiben a megszerzett ingatlant a tulajdonos a szerzéstől számított 5. éven túl értékesíti, úgy a korábbiak szerint kiszámított és még esetlegesen fenálló bevételből a szerződés földhivatali benyújtásától számított 6. évtől kezdődően minden évben levonható a még fennálló bevétel 10%-a, azaz a szerzéstől számított 15. év után az ingatlan értékesítéséből keletkező teljes bevétel levonhatóvá válik, így a bevétel adómentes lesz.

2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a lakóház vagy a lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) megszerzés évét követő 5. vagy az azt követő években történő átruházása esetén a jövedelem adómentes.

20. Az ingatlaneladásból származó jövedelem lakáscélra történő felhasználásánál vannak-e megszorítások?

Vannak, mégpedig a következők:

A Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén az így keletkező jövedelmet növelni kell azon összeggel, mely után a most eladott lakás megszerzésekor nem fizetett adót, és az így megkapott összeg után kell a jövedelemadót megfizetni, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

21. Vannak-e korlátozások a külföldi állampolgárok ingatlanszerzésére vonatkozóan?

Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magánszemély általi - öröklésen, valamint az EU-EGT állampolgárokon kívüli - megszerzéséhez szükséges engedélyt a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért.

Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és

• a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló, többször módosított - 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján szerezték meg, vagy
• a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy
• a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy
• a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.

A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, kikéri az ingatlan fekvése szerint illetékes települési, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének (a továbbiakban: polgármester) a véleményét. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megkeresésben tájékoztatja a polgármestert arról, hogy a véleményét milyen határidővel várja annak érdekében, hogy azt a döntésénél mérlegelni tudja. Ez a határidő nem lehet kevesebb, mint a megkeresés közlésétől számított 10 munkanap.

Az engedély megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállásáról a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó.

Műemlék, műemléki terület vagy régészeti lelőhely, továbbá a védett természeti területen fekvő épület tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan védettsége szerint illetékes hatóság szakhatóságként működik közre.

Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a tagállami állampolgárokra vonatkozó szabályok kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével szerezheti meg.

22. Milyen szabályok vonatkoznak az európai uniós állampolgárokra?

A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a közigazgatási hivatal engedélye szükséges.

Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg.

Az átmeneti időszak alatt az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant.

További kérdéseivel forduljon értékesítőjéhez, vagy küldjön e-mailt! Klikkeljen Ide!

A fenti leírtak nem tekintendők jogi tájékoztatásnak ezért amennyiben szándékában áll szerződéses kötelezettség vállalása vagy további kérdése merül fel javasoljuk, hogy keresse fel jogi képviselőjét vagy könyvelőjét!